The Thaumaturge
A játék követésével sosem maradsz le a játékhoz kapcsolódó legfrissebb hírekről, mivel emailben vagy itt az oldalon értesítőt küldünk neked róla. Ha nem szeretnél emailt kapni, akkor ezt a profilod beállításaiban tudod módosítani.
Mi a véleményed róla röviden?
- Játékmenet:
- Perspektíva:
- Magyarítás
- Nincs magyarítás.
Szerkesztői teszt
MegtekintésLeírás
A Thaumaturge (eredetileg Vitriol munkacímen ismert) egy izometrikus RPG. A játék nagy hangsúlyt fektet a történetre és az ezoterikus társak képességeinek használatára.
1905-ben járunk Varsóban, amely azokban az időkben egy multikulturális város, ahol a pazar felsőosztálybeli partik és az éjszakai bűnözés egyaránt gyakoriak. A lengyel városiak, zsidó kereskedők és orosz katonák által lakott várost az Orosz Birodalom uralja, bár a növekvő zavargások drasztikus változásokat vetítenek előre. Itt tevékenykednek a taumaturgisták is, olyan emberek, akik képesek megidézni az úgynevezett salutorokat - éteri lényeket, fantomokat és félelmetes szörnyeket. Nemcsak, hogy tisztában vannak a világ természetfeletti rétegével, de saját céljaikra is fel tudják használni azt.
Taumaturgistának lenni egyszerre áldás és átok. Ez a párhuzam igaz Wiktor Szulskira, a játék főszereplőjére is, akit családi ügyei visszahúznak a 20. századi Varsó viharos utcáira. A taumaturgia adománya összefonódik a családi örökséggel, amely az ősökön keresztül öröklődik. Ez a misztikus örökség alakítja Wiktor életútját is, amely a földöntúli lények és gazdatesteik üldözése köré fonódik. Mivel csak egy taumaturgista képes megszelídíteni ezeket az éteri entitásokat, misztikus képességeiket felhasználva felfedezni az emberi lélekben rejlő titkokat, valamint a sötétséggel beszélni, ezért senki sem érti és tudja úgy, mint Wiktor, hogy mindenki a saját démonaitól szenved.
Linkek
Galéria
Kapcsolódó cikkek
Szöveges értékelések
Princze
Démonok között
Hozzáadva:
10-ből 8
Érzésem szerint a The Thaumaturge megosztó játék lesz. Vicces, hogy a csapat épp a Witcher remake-jén dolgozik, ugyanis bizonyos szempontból leginkább pont arra emlékeztet: ha külön-külön nézem a játék egyes részeit, ráncolhatnám a homlokomat rendesen. Azonban összegyúrva mégis tök jól működik, ami leginkább a kiváló atmoszférának köszönhető a történetvezetésen túl. Simán tévedhetek, de pont ezért érzem azt, hogy a játék nagyobb eséllyel inkább a kalandjáték, vagy kalandos játékok rajongóinál találhat be, semmint a szerepjátékok elkötelezett híveinél.