Ismét eltelt két és fél hónap, úgyhogy a legfőbb ideje volt, hogy folytatódjék a játékfordítókkal foglalkozó podcastsorozatunk! A harmadik adás vendége Evin, aki játékhonosításain túl – Alan Wake I-II, Control, Beyond Good & Evil, Legacy of Kain: Defiance, és még hosszasan lehetne sorolni – a ⁠Magyarítások Portál⁠ egyik vezető szerkesztőjeként is ismert, így a fordítói életútja mellett a hazai játékfeliratok gyűjtőhelyéről is beszélgetünk, egyrészt arról, ő hogy keveredett oda, másrészt az oldal szerepéről, fejlesztéséről, jövőjéről, vagy hogy például mennyire jelentkeznek új fordítók.

Ha már április 1-jén megtréfáltunk titeket – legalábbis azokat, akik különböző platformokon követik a podcastünket –, érdemes a témánál maradni, így ezúttal a kalandjátékokban fellelhető humorról beszélgetünk kötetlenül. És rendszertelenül. De legalább koncepcionálisan. Hogy mit értünk ezalatt? Nos, az április 1-jei poénpodcastnél már pontosan tudtuk, miről fog szólni a következő rendes epizód, összekapcsolva a vicceskedést egy vicceskedő, de amúgy tök komoly adással. Mármint... ez legalább igazi adás. De nehogy túl komolyan vegyétek!

Kicsit hosszabb szünet telt el az előző Kalandárium óta, mint terveztük, de a friss alanyunk pont az elmúlt napokban jubilált. Ezúttal a Konami 25 éves Shadow of Memories című játékát vettük célba (Amerikában a Shadow of Destiny kereszteltséget kapta), ami valami rejtélyes okból kifolyólag nem kapható legálisan, holott egy igencsak figyelemre méltó időutazós thriller, ami még a Silent Hill 2. része előtt jelent meg.