Elroy And The Aliens
A játék követésével sosem maradsz le a játékhoz kapcsolódó legfrissebb hírekről, mivel emailben vagy itt az oldalon értesítőt küldünk neked róla. Ha nem szeretnél emailt kapni, akkor ezt a profilod beállításaiban tudod módosítani.
Mi a véleményed róla röviden?
- Játékmenet:
- Perspektíva:
- Magyarítás
- Nincs magyarítás.
Szerkesztői teszt
MegtekintésLeírás
Az Elroy And The Aliens egy 1993-ban játszódó, kézzel rajzolt, klasszikus point & click kalandjáték.
A játék két főszereplője Elroy és Peggie. Elroy egy fiatal rakétamérnök, akinek apja 18 évvel ezelőtt gyanús körülmények között eltűnt. Peggie egy forrófejű riporter, aki több nyelven beszél, emellett a történelemhez és a kutatáshoz is ért. Ketten együtt felfednek egy titkot, amely egy epikus, világmegváltó utazásra viszi őket!
Galéria
Kapcsolódó cikkek
Szöveges értékelések
Trishtan
A botcsinálta tudós és a talpraesett riporter kalandjai
Hozzáadva:
10-ből 8.5
Az Elroy and the Aliensnek annak ellenére, hogy jó 10 évig készült, sikerült pont egy olyan időszakban megjelennie, ahol többek között a Brasshearttal, a Rosewaterrel, a Leilával és a nemsokára megjelenő Old Skies-szal kell versenyre kelnie, ha szeretné magára vonni a hagyományos kalandokat kedvelők figyelmét. És szerintem kiválóan vette az akadályt. Egy érdekes történetű, szórakoztató, szép grafikájú, szerethető szereplőkkel teli alkotást kaptunk a személyében, ami még némi erkölcsi tanulsággal is szolgál (tanuljuk meg elengedni a múltat, mintsem hogy megpróbálnánk változtatni rajta). És ugyan mi kéne még egy kellemes élményhez?
Princze
Varázslatos utazás a vérhold árnyékában
Hozzáadva:
10-ből 8.5
Az Elroy and the Aliens tökéletes példája annak, hogy egy hagyományos kalandjátéknak nem kell innovatívnak vagy modernnek lennie, hogy működjön; elég ha szerető kezek értően rakják össze. A kézzel rajzolt grafika csoda szép, a történet érdekes és izgalmas, a fejtörők nem lógnak ki a koncepcióból és pont egészséges nehézségűek, a humor és a dráma tökéletes szimbiózisban lélegzik benne. Talán a párbeszédrendszer lehetett volna kicsit innovatívabb, legalább annyiban, hogy a fölös köröket nem ismételgetik újra meg újra a szereplők. De ez legyen a legnagyobb baj egy ilyen játékban! Ráadásul ott van a Crimson Sky című dal, ami egy igazi ékkő, már az előzetesben is nagyon tetszett a belőle hallható részlet. Remélem, a következő Motiviti-játékra nem kell 10 évet várni!