[Hír] AG Podcast 5x10 – Revolution Software, I. rész

Írta: Princze | Hozzászólások: 0

Legutóbb azt az ígéretet tettük, hogy a következő adás nagyon kalandos lesz. Szerintünk ezt maradéktalanul teljesítettük.

Nincs is tán még egy annyira ismert kalandjátékokra szakosodott fejlesztőcsapat, mint a brit Revolution Software. Pályájuk mégis színes, izgalmakkal teli, ezért felnyitottuk aktáikat, hogy elmeséljük történetüket. Három és fél évtizedet azért necces lett volna egy adásban elregélni (hogy a megalapításig vezető útról már ne is beszéljünk), ezért elsőre a klasszikusnak számító korai éra került terítékre. Eredetileg 2000 végéig terveztük feldolgozni az eseményeket, ám a sok jó sztori, amiket javarészt Tony Warriner tavaly megjelent könyve, a Revolution: The Quest for Game Development Greatness szolgáltatott számunkra, valamint néhány vargabetűs kitérő elhúzta az időt, de sebaj, a folytatásban majd az In Cold Blood fejlesztésénél vesszük fel a fonalat!

Az adás elérhető a következő felületeketen:

Apple Podcasts, Spotify

További érdekességek:

Az előző két adás amolyan okoskodós, illetve élményekre fókuszáló rész volt, így nem igazán lett volna miről írni pluszban. A mostani témája viszont ismét lehetőséget biztosított arra, hogy néhány extra információval örvendeztessük meg az olvasókat. A matematika jegyében következzék egy-egy érdekesség a podcastben ismertetett négy játékról, valamint a megalakulással kapcsolatban.

A Revolution logójának eredete
Charles Cecil rajongása a ‘81-es Excalibur c. film iránt szóba került a podcastben, az viszont nem, hogy a Revolution Software logóját is az inspirálta. Ha valaki esetleg megnézné a filmet (bár a csapat nem javasolja), az egyik jelenetben lovagokat látni a lenyugvó nap előtt, zászlókkal a kezükben. Ismerős? Naná! Nos, az eredeti logót Hullban rajzolta egy profi grafikai stúdió, s bár a kép némiképp módosult az évek során, a téma nem változott.

Mutassunk meg mindent is a demóban
A Lure of the Temptress (ekkor még Vengeance) demója az első három helyszínt tartalmazta, vagyis a tömlöcöt, ahol Diermot raboskodik. Ezeket szánt szándékkal úgy építették fel, hogy tartalmazza mindazt, ami a Virtual Theatre-t egyedivé teszi: van véletlenszerűen mozgó skorl, aki random a raboskodó játékosra nyitja az ajtót, illetve a parancsrendszerhez köthető fejtörő is akad benne. A demó elkészítésénél jutottak el arra a pontra, hogy most már szükségük lesz grafikusokra, akik megcsinálják rendesen a háttereket és a szereplőket. Ekkor került a csapatba Adam Tween és Steve Oades.

Amikor hiányzik a 11. lemez
Bármilyen meglepő, a Beneath a Steel Sky floppyn is megjelent, összesen 15 lemezen! Az Amigára készült változatnál viszont kihagyták a 11. lemezt, amikor az adatokat struktúrálták hozzájuk. A programozóknak nagy munka lett volna az adatrendszert átmachinálni, ezért próbálták Charles-t meggyőzni, hogy adják ki anélkül a játékot, úgysem vennék észre, hogy kimarad egy sorszám, csak követnék a lemezbekérő szöveget. Charles-nak azonban nem tetszett az elképzelés, de szerencsére rájöttek, hogy elég annyit tenni, hogy a lemezeket kérő szövegeket átszerkesztik, vagyis „Please Insert Disk 12” helyett „Please Insert Disk 11”-et írnak, és már meg van oldva a probléma. (Hónapokkal később aztán kaptak egy orosz kalózmásolatot a játékból, amelyet átkódolták úgy, hogy kevesebb floppylemezre is ráférjen a játék.)

Az orosz feketepiac szépsége
A Broken Sword: The Shadow of the Templars az orosz Game.EXE magazinban 1996-ban elnyerte az év kalandjátéka díjat (az oroszok a műfajt quest szóval illették) az ekkor még az újságnál dolgozó Natalja Dubrovszkaja ítélete alapján. Natasa később otthagyta szerkesztői állását, hogy a fordító legyen a növekvő orosz játékiparban, ahol a kiterjedt kalózkodás ellenére is egyre nagyobb lelkesedés mutatkozott a nyugati címek fordításai kapcsán. Rengeteg új cég próbálkozott betörni a piacra, köztük a BUKA, akik licencelték a Revolution klasszikusát, majd Natasát bízták meg a fordítás elkészítésére. Mikor 1997-ben a Revolutionből páran találkoztak Natasával a londoni European Computer Trade Show-n, nem csak a Game.EXE emlékplakettjét kapták meg, hanem a Broken Sword kalózpéldányát is, amit 10 dollárért árultak a moszkvai metróban. A hivatalos kiadással ellentétben nem csak orosz felirat tartalmazott, hanem komplett szinkront is.

Broken Softlock
Bár a fejlesztők nagyon büszkék arra, hogy időben befejezték a The Smoking Mirrort, arra már kevésbé lehetnek, hogy olyan programhiba is került bele, ami végleg megakasztja a játékost. Amikor a játék utolsó fejezetében az emelővel visszatérünk a piramis lábához, miután felvettük a hevederövet, csak azután szabad szóba elegyedni Titipocóval, ha már kihúztuk a fáklyát a földből, különben ez lehetetlenné válik! Erre amúgy a letölthető rajongói magyarítás is felhívja a figyelmet, ami egyszerre vicces és figyelmes gesztus. Később amúgy egy másik játéknál elkövetnek egy hasonló hibát, de majd arról értekezünk a megfelelő időben ;-)

Apropó, réges-rég, a 2. évad 1. részében Norbi hozott egy nagyon érdekes sztorit a Revolution és Dave Cummins kapcsán (ebből kifolyólag az ott elhangzottakat most nem hangsúlyoztuk ki). Ha kihagytátok volna, érdemes pótolni, 46:11-nél kezdődik a rész – bár akkor már miért ne hallgatnátok meg az adást a legelejétől? :-)