Most azonban, különösen ennél a játéknál, eltekintek eme élmény hiányosságától, ugyanis ez a produktum egy egyszerű, 1.5-2 órás, közös, családi kikapcsolódásnál nem is szeretne több lenni. A legtöbb ereklyevadász játékoktól eltérően itt semmilyen akciót, vagy sziklamászós játékmenetet ne keressünk. Ahogy a főszereplőnk életkora is jelzi, ez egy nyugodt tempójú, leginkább a logikánkra építő alkotás lett.
Az viszont szomorú, hogy a játékhoz kapott leírásból sokkal többet megtudhatunk a szereplőről és a céljairól, mint menetközben. A legfőbb célját ismerjük a karakterünknek, Dannek, amely az lenne, hogy utánajárjon egy legendának, amely szerint egy tehetséges művész lemásolta a Szellemek Könyvét, és a másolat annyira tökéletesre sikeredett, hogy a múzeum személyzete tévedésből az eredetit hagyta hátra a város kiürítésekor. A Red Pines nevű városkát egy földrengés miatt kellett evakuálni, és manapság már csak páran lézengenek ott, akikről szintén semmit nem tudunk meg. De azt sem tudjuk meg, hogy miért annyira fontos ez a könyv, vagy hogy miért olyan fontos ez Dannek. Miről szól ez a könyv, miért csak Dan keresi, miért nem jöttek vissza érte a múzeum tagjai, stb, stb... És még ezen kívül megannyi megválaszolatlan kérdés övezi az egész világot, amiben a történet játszódik.
Sajnos, szinte semmire nem kapunk választ, de ahogy fentebb is említettem, a játék nem emiatt készült, nem erre koncentrál, de ennek ellenére is úgy érzem, hogy talán kaphattunk volna némi megvilágítást ez ügyben.
Például egy rakás tárgyat meg lehet vizsgálni, de mindegyikre szinte ugyanaz a generikus szöveg érkezik Dantől. Szerintem ezeken a vizsgálódásokon keresztül kaphattunk volna plusz infókat a világról.
De akkor térjünk rá azokra a dolgokra, amik miatt érdemes kipróbálni a Like No Othert. Elsőként a kézzel-rajzolt grafika üti meg a szemünket, ami valóban nagyon kellemes lett. Szépek lettek az animációk is, és a színvilág is teljesen passzol a játék világához. A környezet ábrázolását, a földrengéstől sújtott és evakuált város látványát hihetően sikerült megrajzolniuk a készítőknek. A zene is fülbemászó, egyáltalán nem zavaró, és nem ront bele az élménybe. A főszereplőnk teljes szinkront kapott, ami szintén korrektre sikeredett, de azért semmi extrára nem kell számítani, hisz eleve alig van szöveg a játékban. Az irányítás nagyon egyszerű, amolyan point-and-click féleség, de szerintem kontrollerrel a legideálisabb végigjátszani.
A játékmenettel szintén nem volt problémám. A cselekmény két nagy helyszínre van felosztva, és mindkét helyszínnek megvannak a maga fő feladatai, amiket meg kell oldanunk. Ezeket a feladatokat a kalandjátékokból már jól ismert módon és módszerekkel kell megoldanunk. A helyszíneken összegyűjtött tárgyak segítségével ajtókat kell kinyitogatnunk, különböző mechanizmusokat kell működésre bírnunk, illetve jelszavakat, vagy különböző fejtörőket kell megfejtenünk. Véleményem szerint, ezekkel semmi probléma nincsen, az összes fejtörő logikusan van felépítve és viszonylag könnyen megoldható. Kivéve egyet, a tisztító robotos puzzle-t, amiről először azt hittem, hogy bug, de végül teljesen más megoldást igényelt. Szerintem ezt az egyet esetleg érdemes lenne a visszajelzések alapján kicsit átírni.