Legacy of Kain: Soul Reaver 1&2 Remastered teszt

A Soul Reavert eredetileg az angol Eidos Interactive adta ki még 1999-ben. A cselekménye a Blood Omen után játszódik úgy 1500 évvel és a főszereplő Kain jobb keze, Raziel, akit féltékenységből megöletett. Az első rész Raziel bosszúhadjáratáról szól, míg a két évvel későbbi folytatása főként a szabad akarat kereséséről és a végzet megváltoztatásával foglalkozik.

„Raziel vagyok, elsőszülött a császár tábornokai között. Kain és a testvéreim mellett álltam az új birodalom hajnalán. És majd egy évezredig szolgáltam a mesterem alatt.”

A Crystal 2022 végén bejelentkezett egy részletes online kérdőívvel, mellyel azt kívánta megtudakolni, hogy a Legacy of Kain (különösen a Soul Reaver 1) iránt mekkora érdeklődést mutatnak az emberek. A kérdőív kiugróan pozitív fogadtatása még a fejlesztőket is meglepte, mivel álmukba se gondolták volna, hogy ennyi év után is töretlen népszerűségnek örvend az emberek között egy ilyen régi franchise; valamint nem csak az az igazi keménymag várja messiásként a játék feltámadását, hanem a hétköznapi gamerek is.

Majdnem húsz év után pedig rögvest eszembe jutott így negyven felé haladva, milyen érzés volt hazahozni a Tescóból az első rész lemezes változatát. Bár nem találtam meg a régi lemezek között a saját példányomat, de egy SoldOut Software-es verzió boldog tulajdonosa voltam annak idején (képzeljétek oda a halom tetejére az első Soul Reavert):

Az öcsémmel letéptük a kellemes szagú, ugyanakkor borzalmasan rákkeltő fóliát; és PONTOSAN UGYANÍGY, szellemi retardáltak módjára konstatáltuk, hogy az a bizonyos baromira állat grafika biza olyan volt, mint a borítón:

Parkműsor: A legjobb grafika (10 perces változat)

Ahogy a Tomb Raider 1-6 Remasterek esetében, úgy itt is igénybe vették a fejlesztés alatt a rajongók támogatását - csak most nem a keményvonalas Lara Croft rajongóktól kölcsönöztek munkaerőt, hanem a Legacy of Kain: The Lost Worlds oldal üzemeltetőitől kértek ki pár srácot. A csapongó gondolataim között keresem a szavakat, hogy hogyan is szokás ezt mondani?

„Mi sem szólhatna jobban a rajongóknak, mint egy remaster a rajongóktól?"

Ennélfogva, a Saber és az Aspyr az eredeti forráskódon kívül beépíthette azokat az extrákat, amiket az odaadó fanok kemény munkával szedtek össze az évek során. Példának okáért, ott van az elveszett szintek nevű gyűjtemény vagy a sötét krónikák, mely lényegében a játék történetének és a hozzá tartozó dialógusok szöveges átirata. Akkor ott van még az extrák között az összes eddigi werkfilm, a szinkronszínészek és rendezők névsora, valamint Nosgoth történelme is. A játékok pedig ugyanazok maradtak, sem a történetük sem a játékmechanika nem lett megváltoztatva. Teljesen ugyanazok, mint 25 éve.

Na, de mitől lett jobb a remaster? A legnagyobb változás nyilván a grafikán érhető tetten, ámbátor csodákat még ettől sem kell várni. A felújítást végző csapat a régi grafikus motor fölé, amilyen RTX Remix-szerűen ráhúzott egy új textúra és modellcsomagot - ugyanilyen kezelést kapott a Tomb Raider Remastered is -, és ezeken belül is jóformán a karaktermodelleket alkották újra szinte nulláról.

A pályák és a helyszínek geometriáját megtartották 1:1 arányban, pár növénnyel és plusz tereptárggyal megtűzdelve. A geometriát nyilvánvalóan nem cserélhették le, mert a spektrális és az anyagi világ közti eltéréseket a régi motor interpolációval oldotta meg, épp ezért belátható, hogy nem lehet csak úgy kidobni, amit az előző csapat összekalapált. Ami nincs a világok közti váltásoknak (azaz torzításnak) kitéve azok a részletek kidolgozottabbak lettek például a boltívek, a gömbszerű- és körkörös tárgyak lekerekítéseit finomabbá varázsolták. A klasszikus és a HD kinézet között bármikor válthat a játékos:

Az animációkból és a mozgásból ítélve, a felújításhoz a PlayStation megfelelőket használták; és a második etapnál még annyira nem is észrevehető, de az első részen tagadhatatlanul kiütközik, hogy nincs normális mimika és szemmozgás. Kain üveges tekintettel, PEZ-cukorkatartóként tátog, miközben Raziel ringatja a mellkasát meg mellé a karjait. Érthetetlen, hogy a klasszikus kinézetek között miért nem fért meg a Dreamcast változat, aminek a grafikája sokkalta jobb volt, mint a PC/PS1 verzió.

Ahogy a játék alatt lévő logikát, úgy a szinkront se érte jelentős változás, talán csak egy tisztást végeztek el rajta, tehát Skywalker Soundot senki ne várjon; viszont, ha nagyon erősen fülel a játékos, akkor azért érezni, mintha újrakeverték volna a zenét. Érdemes megemlíteni, de az egyetlen licencelt zeneszám az Ozar Midrashim volt, amit több szám alatt is átdolgoztak, ilyen-olyan formában:

Ozar Midrashim original version

Emellett kapott végre tisztességes feliratozást is ez a verzió, sőt, a felirat méretezése is tökéletesnek mondható. Az irányítás az már egy teljesen más kérdés; a régi blokkról blokkra ugrálás kicsit idegtépő mai szemmel, mert hát egy modern játékban megszokhattuk már, hogy az irányítható karakter igazodik a terepviszonyokhoz és a kiszögellésekhez, ennek köszönhetően az ugrásokat nem kell kicentizni vagy precízen megtervezni. A második rész esetén nincsenek ilyen jellegű problémák.

Az igazi negatívum, amivel elő tudnék hozakodni, az a bugtenger lenne... Merthogy a legalkalmatlanabb időben - igazából mindig, mindenkor és mindenhol frászt lehet kapni a bugoktól – történik valami gamebraking dolog, ami miatt újra kell kezdeni a játékot. Az első rész ilyen szempontból szerencsésnek mondható, hiszen akármikor készíthetünk mentéseket, de azért basszus... a régi verziót végig lehetett újraindítások nélkül is tolni, szóval: ne már...

Ezeknek tetejébe még mikrolagra is hajlamos az egész hóbelevanc, ami a Vulkan api rossz felhasználásából fakad és a fájlkonténerek hanyagolásából; több ezer fájl van csak úgy behajigálva a telepítési főkönyvtárba, ezért a csupaszon lévő assetokat innen-onnan kell betöltenie a játéknak, ami természetesen teljesítménycsökkenéshez vezethet.

Ami a Soul Reaver 1&2 Remastered mellett szól, hogy natív 64 bites támogatása van, az összes modern kontrollerrel megbirkózik (pláne a Steam inputon keresztül) és nem utolsó sorban, az első részt csak ebben a formában lehet beszerezni. Sajna 2020 óta a Square Enix szerencsétlenkedésének és szarkavarásának okán nem elérhető az első rész egyetlen online boltban sem, ráadásul visszafejlődésként még a Bink and Smacker formátumú videókat is lecserélték egy régi Windows media video (.wmv) formátumra.

Az árát tekintve még talán a teljes árát is megéri, hiszen két játékot tartalmaz a csomag és mellé a zenei albumot is (ami a játékon belül érhető el). Meg hát csak kapott pár kényelmi (quality of life) funkciót. Amit nem vett be a gyomrom úgy igazán, az a frissítések hiánya, pedig az Asypr tisztában van vele, hogy egy felemás cuccot küldött a boltok polcaira, mégis 2025 áprilisa óta egyetlen update-re se tellett.

„Raziel... Megváltó és pusztító. Báb és messiás. Légy üdvözölve, időutazó lélek! Üdvözöl... a végzeted.”

Legacy of Kain: Soul Reaver 1 & 2 Remastered - Launch Trailer

Nem fűlik a fogam ahhoz, hogy pontszámokkal szórjam meg ezt a játékot. Már csak azért sem, mert a keményvonalas rajongók tuti bevágnának az ablakomon egy B30-as téglát. Aki pedig még csak most találkozna vele, azoknak annyit mondhatnék: ajánlom.